Webáruházunk jelenleg nem fogad megrendelést. Köszönjük érdeklődését!

Diéták 34 kategória

Tudástár

A diéta nem fogyókúrát, vagy a táplálék megvonását jelenti, hanem optimálisan kiegyensúlyozott, teljes értékű táplálkozást. Számos betegség gyógyításához is hozzátartozik a táplálkozással történő kezelés. Ilyenkor a betegség okozta változásokhoz alkalmazkodó vagy éppen a betegség következményeit helyrehozó, megváltoztatott táplálékok alkalmazásáról van szó. 

A diéták és a diétával történő kezelés ill. a kiegyensúlyozott táplálkozás tudománya a dietetika. A diéta tehát a hagyományos táplálkozás kiegyensúlyozott ill. betegségek esetén a változásokhoz alkalmazkodó változata.
Betegségek esetén a változat kétféle lehet, az összetétel szerinti és ételkészítés módja szerinti változat. Gyógytáplálkozás esetén is a diétás ételek javarészt ugyanazokból a nyersanyagokból készülnek, mint a hagyományos táplálékok, csak a mennyiségük ill. arányaik módosulnak.

Diétás táplálkozás

A legtöbb diéta lényeges eleme a táplálkozás gyakoriságának megváltoztatása. Valójában az egészséges ember számára is fontos lenne, hogy naponta 4-5 alkalommal, egyszerre mindig keveset táplálkozzon.
A gyakori kis étkezés a beteg ember számára különösen fontos, ezért szinte valamennyi diétás előírásban ez a rend szerepel.

A diétás ételkészítés a hagyományos eszközökkel és felszerelésekkel is megoldható, és még a fűszerekről sem kell lemondani. A diéta nem jelent színtelen, íztelen, élvezhetetlen ételeket, sőt gondos elkészítés esetén a hagyományos ételeknél vonzóbb, színesebb és aromásabb lehet.
Egyes diétákban mérni kell a felhasználható élelmiszerek súlyát, számítani kell a tápanyag- és kalóriatartalmukat. Vannak diéták, melyeket csak átmenetileg, a tünetek és panaszok enyhüléséig, a betegség gyógyulásáig kell tartani, azután újra az egészséges táplálkozás szabályai szerint lehet étkezni. Más betegségekben a diéta életre szóló étkezési utasítást, változtatást jelent, amelynek szabályaitól sohasem lehet eltérni (pl. lisztérzékenység). Minden diétás ételt el lehet készíteni ízletesen, változatosan, még azokat is amelyekben a megszokott ízesítők mennyiségét csökkenteni kell.

Tápanyagok

Szénhidrátok

A táplálékok könnyen emészthető és felhasználható energiát adó részei. A szénhidrátoknak két csoportja a cukrok és keményítők. Legfőbb cukorforrások: cukor, méz, lekvár, kompót, üdítő ital, cukrászsütemény, csokoládé, fagylalt, édesipari termékek, gyümölcsök, tej.
A keményítők elsősorban a burgonyában, rizsben, lisztben, lisztből készült termékekben, valamint egyes zöldségekben és főzelékfélékben és kisebb mennyiségben a húsokban találhatók.
A hazai táplálkozásban a cukor és a keményítő közti helyes arány eltolódott a cukorfogyasztás javára. A szervezet számára elegendő a táplálékokban levő természetes cukortartalom, és nincs szüksége az egyéb cukrozott élelmiszerek fogyasztására. A burgonyában, főzelékfélékben, lisztben, rizsben, tésztafélékben levő keményítő szükséges és értékes alkotórésze a tápláléknak.

Zsírok

Energiában meglehetősen gazdag alkotóelemei a táplálékoknak. Ma a magyar lakosság az állati eredetű zsiradékokból még mindig a szükségesnél többet fogyaszt. Az állati és növényi zsírokból azonos energiamennyiség keletkezik a szervezetben, de a növényi eredetű zsiradékok összetétele jóval kedvezőbb, mint az állati eredetűeké. Egy kevés zsiradék kedvező íz- és állományjavító hatású és még teltségérzetet is kelt, de a szervezet számára előnyösebb a bőséges zsírfogyasztás korlátozása. 

Fehérjék

Energiát is adó testépítő anyagok, melyek a növekedéshez, a sejtek működéséhez és a szervezet ellenálló képességének fenntartásához nélkülözhetetlenek. Az állati eredetű fehérjék értékesebb, mint a növényi eredetűek, mivel azok   a szóján kívül   nem tartalmazzák a szervezet számára szükséges összes esszenciális aminosavakat. Az állati eredetű fehérjékből lehetőleg minden étkezés során fogyasztani kell, hogy a növényi eredetű fehérjék is teljes értékűvé váljanak. 

Ásványi sók

A táplálék szervetlen anyagai, amelyek a szervezet építésében vesznek részt. Ezek közül a nátrium főként az állati eredetű termékekkel, a kálium és a magnézium főként növényi eredetű élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe. A vastartalmú táplálékok közül értékesebbek az állati eredetűek, mint a növényiek. A mész pedig elsősorban tejjel, tejtermékekkel, zöldség- és főzelékfélékkel kerül a szervezetbe.

Védő és szabályozó tápanyagok

A vitaminok közül a C-vitamin főként nyers gyümölcsökkel, zöldség- és főzelékfélékkel kerül a szervezetbe, a B-vitamin-csoport tagjai húsokkal, májjal, tojással, tejjel, tejtermékekkel, zöldség- és főzelékfélékkel, gabonakészítményekkel. Az A-vitamin-szükséglet elsősorban tejjel és tejtermékekkel, májjal, margarinnal, a D-vitamin-szükséglet tojással és az előbbi termékekkel, valamint a napsugárzás kedvező hatásával elégíthető ki. A nyomelemek közül a jód, a fluor, a cink stb. a kellően változatos táplálkozással kerül a szervezetbe.

Forrás: Diétáskönyv
 




« Vissza a tudástárhoz

© 2011 Reforma Webáruház Kft. Az oldal tartalmának másolásához a tulajdonos engedélye szükséges.