Webáruházunk jelenleg nem fogad megrendelést. Köszönjük érdeklődését!

Májbetegek diétája

Tudástár » Diéták
Májbetegek diétája

A heveny májgyulladásból gyógyult ember mája egészséges, ezért a diéta célja, hogy a gyomor-bél rendszert túlterhelő táplálkozást valamint az alkoholfogyasztást kerülni kell. Idült májgyulladásban szintén elsődleges, hogy gyakran kell enni és egyszerre csak mindig keveset. Ideális a napi 5-6-szori étkezés, étkezésenként nagyjából azonos mennyiségekre elosztva.

 Diéta heveny májgyulladás után

Az étkezések gyakorisága

A diéta alapelve, hogy gyakran kell enni és egyszerre csak mindig keveset. Ideális a napi 5-6-szori étkezés, étkezésenként nagyjából azonos mennyiségekre elosztva.
Valójában ez a fajta táplálkozás nem befolyásolja közvetlenül a máj működését, de csökkenti a lehetőségét a májbetegség tüneteként is ismert puffadás, teltségérzés, émelygés kialakulásának.

Zsírszegény táplálkozás

Az elhízott májbetegeknek célszerű energiaszegényen táplálkozniuk, nemcsak közvetlenül a gyógyulás után, hanem később is. Elhízott emberben könnyebben alakul ki a zsírmájnak, melyből idült májbetegség fejlődhet ki.
A diéta egyik fő jellemzője a zsírszegénység. Elsősorban az állati eredetű zsiradékokat kell csökkenteni.
Kevesebb zsíros nyersanyagból kevesebb zsír felhasználásával kell az ételeket készíteni.
A tejben, sovány túróban, tojásban, sovány húsokban és húskészítményekben levő zsiradék kielégíti a szervezet zsírszükségletét.

Cukorszegénység

Energiaadó szerepe miatt csökkenteni kell a cukorban nagyon gazdag élelmiszerek és táplálékok fogyasztását.
A feleslegesen fogyasztott cukorból a szervezetben zsír keletkezik, amely a zsírraktárakba kerül. A cukor növeli a vér zsiradékszintjét is, és így elősegíti a máj elzsírosodását.
A cukrok helyett keményítőtartalmú, illetve természetes cukortartalmú táplálékok alkotják a diéta gerincét, azaz a gyümölcsök, a zöldség- és főzelékfélék, valamint a burgonya, és a diéta energiatartalmától függően a rizs.

Fehérjefogyasztás

A májsejtek regenerálódásában fontos szerepet játszik a táplálékok fehérjéje. Ezért arra kell törekedni, hogy minden étkezés tartalmazzon állati eredetű fehérjét is.
Naponta 70-100 g fehérje a szükséges és elégséges mennyiség, testsúlytól függően.

Rostok

A heveny májgyulladás után gyakori panasz a székrekedés. Ennek egyik oka a rostszegény táplálkozás.
A zöldségek- és főzelékfélék rosttartalma magas, ezen felül vitaminokban, ásványi sókban is gazdagok, így fő szerepet játszanak a diétában ill. a székrekedés megszüntetésében.
A zöldség- és főzelékfélék fogyasztását követő esetleges puffadásért, teltségérzetért nem azok rosttartalma a felelős, hanem az elkészítésükhöz használt, nagyobb mennyiségű zsiradék, valamint az emésztés során keletkező illó anyagok. Ezt úgy lehet megelőzni, hogy a rostos zöldség- és főzelékféléket, hosszabb ideig, fedő nélkül főzzük.

Fűszerek

A fűszer-, aroma-, íz- és színező anyagok ésszerű mennyiségben használhatók.

Élvezeti szerek

Kávé, tea, kakaó szintén ésszerű mennyiségben szerepelhet a menüben, alkoholt azonban nem szabad fogyasztani! Az alkohol májsejtmérgező és -pusztító hatása, zsírmájt előidéző képessége ebben az időszakban még fokozottabban érvényesül.

Diéta idült májbetegségben

Az étkezések gyakorisága

A májbetegek egy része étvágytalan, így több részletre osztva könnyebb elfogyasztani a naponta szükséges mennyiséget.
Az egyes étkezések és a napi táplálék összmennyisége a testsúlytól függ. Az elhízottak májbetegeknek fontos, arra törekedjenek, hogy testsúlyuk az ideális közelébe kerüljön.

Zsírszegénység

Idült májbetegségben a zsíros ételek puffadást, teltségérzetet, rossz hasi közérzetet válthatnak ki, ezért tartózkodni kell a zsíros ételkészítési módoktól, kevesebbet kell felhasználni a zsírban gazdag nyersanyagokból, sőt legjobb ezeket teljesen kihagyni az étrendből. Zsírszegényen, alufóliában, teflon edényben, párolva, gőzölve elkészített ételekből kell összeállítani a menüt.

Szénhidrátok

Az egészséges táplálkozásnak megfelelően is célszerű csökkenteni a cukrok, ill. cukortartalmú ételek és üdítők mennyiségét, annál is inkább, mert az idült májbetegségek egy részéhez cukorbetegség is társulhat, így a cukorban szegényebb táplálkozás késleltetheti annak kifejlődését.
A burgonya rizs és a lisztből készült ételek értékes táplálékai a diétának, így azok akár mindennap fogyaszthatók.

Rostok

Idült májbetegségben gyakori panasz a székrekedés. Ennek egyik oka a rostszegény táplálkozás.
A diéta alapja a zöldség-, főzelékfélék és a gyümölcsök fogyasztása. Így elegendő vitamin, ásványi só és cukor, továbbá a rendszeres bélmozgást, székletürítést előidéző rostanyag is jut a szervezetbe.
Gyakori panasz idült májbetegségben a puffadás is, ennek egyrészt éppen a székrekedés és a pangó béltartalom miatt fokozott gázképződés az oka. Ezek a kellemetlen tünetek és panaszok megszüntethetők a rostban gazdag zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök rendszeres fogyasztásával. A rostok meggyorsítják a bélműködést, fokozzák a kiürülést, így megszüntetik a pangást a belekben és csökkentik a gázképződést.
A zöldség- és főzelékfélék fogyasztását követő esetleges puffadásért, teltségérzetért nem azok rosttartalma a felelős, hanem az elkészítésükhöz használt, nagyobb mennyiségű zsiradék, valamint az emésztés során keletkező illó anyagok. Ezt úgy lehet megelőzni, hogy a rostos zöldség- és főzelékféléket, hosszabb ideig, fedő nélkül főzzük.
Fontos, hogy a zöldség- és főzelékféléket zsírszegényen kell elkészíteni.

Fehérjefogyasztás

Idült májbetegségben fontos rendszeresen fogyasztani a májvédő hatású fehérjéket. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden étkezés tartalmazzon növényi fehérje mellett állati eredetűt is.

Fűszerek

Az idült májbeteg egyéni tűrőképességétől függően ízesíthet, színezhet fűszerekkel, aromaanyagokkal.

Élvezeti szerek

Tea kávé, kakaó szabadon, túlzásoktól mentes mennyiségekben fogyasztható, de alkoholos ital nem!
Idült májbetegségben a májsejtek különösen érzékenyek az alkohol májmérgező hatása iránt, súlyos szövődményt, állapotromlást idézhet elő néhány korty is.

Vitaminkiegészítés

Idült májbetegségben a máj vitaminraktározó képessége csökkent, ezért A- és K-vitamin-hiány fejlődhet ki.
Az A-vitamin-hiány megelőzése érdekében rendszeresen kell fogyasztani A-vitaminban gazdag élelmiszereket, mint a tojás, margarin, tej, túró és máj.
K-vitamin-hiány esetén vérzékenység fejlődhet ki. A táplálékok közül legtöbb K-vitamin van a spenótban, káposztafélékben, zöldborsóban, sárgarépában, paradicsomban, de jelentős mennyiség van az árpában, a kölesben és a szójában is. Legfontosabb K-vitamin-forrás a máj, valamint a tojás.
A K-vitamin hőérzékeny, ezért magas hőmérsékleten történő hosszas sütés-főzés hatására jelentősen csökken az ételek a K-vitamin tartalma.

Forrás: Diétáskönyv



« Vissza

© 2011 Reforma Webáruház Kft. Az oldal tartalmának másolásához a tulajdonos engedélye szükséges.